A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.'"

Főoltár: Az apszis falai a nyolcszög három oldalával határolva zárják le a szentély keleti végét. Itt látható a későbarokk stílusban épített főoltár. Felépítménye magas lábazatán két oldalt egy-egy toszkán oszloppár kompozit oszlopfejezetén nyugszik az architráv, a háromrészes zárópárkány és ebből emelkedik a boltívbe a barokk homlokzat. Az építményt sárgás és vöröses színű, márványt utánzó olajfestés díszíti. A két szélső oszlop lábazata előtt füzérdíszes copf váza áll, a két-két oszlop között pedig egy-egy később odahelyezett szobor. Az északi oldalon Boldog Gertrud, a déli oldalon pedig Szent Hermann József rendi szentek szobrai láthatók. A Nagyboldogasszony titulusát viselő templom főoltárképe, félkörives záródású keretben, a Boldogságos Szűz mennybevételét ábrázolja." A képkeret felső részén kettős címer, legfelül az oltárépítmény homlokzatán a Szentháromság szoborcsoportja: az Atya és a Fiú felett a Szentlelket ábrázoló galamb, két oldalt egy-egy térdelve adoráló angyal. Az oltár eredeti tabernákuluma helyén a közelmúltban készült szentségház látható, amelyet még a korabeli copf, ezüst gyertyatartók díszítenek.

Szent Norbert mellékoltár, az északi falnál áll. A főoltárhoz hasonló egy-egy kompozitfejezetes toszkán oszloppáron nyugvó architráv tartja a már klasszicista tympanont. Félkörives záródású oltárképe Szent Norbertet, a premontrei rendalapítót ábrázolja érseki öltözetben palliummal, pásztorbottal és infulával, amint kezével gótikus stílusú monstranciát emel a magasba. A 19. század utolsó negyedében készülhetett féstmény Norbertre, mint magdeburgi érsekre utal.

Szent Ágoston mellékoltár, a déli falnál áll. Az előbbivel azonos kivitelben készült, csupán az oltárkép más. A nagy egyházatyát, egyházdoktort ábrázolja főpapi ruházatban, pásztorbottal, infulával. valamint jobb vállánál szárnyát emelő, csőrében szalagot tartó sassal. A két mellékoltár, egymással szembenézve arra utal, hogy Norbert kanonokrendje Ágoston szabályzatát vette át.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését.  A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Szent Vendel oltár a déli falnál az előbbivel azonos. Oltárképét Russ E. bécsi festő készítette 1874-ben.

A szószék kerekded mellvédjét a tízparancsolat tábláinak, a monstranciának, a hit-remény-szeretetnek, Krisztus monogramjának fából faragott domborművei díszítik. A kerek kupolás hangvető keresztben végződik. A szószék 1790 körül készült, 1861-ben és 2000-ben felújították.

Szent Mihály kőcímer. A szentély északi falán függ a préposti ülőhely felett. A Sátánt legyőző arkangyal a prépostság névadója és védőszentje. A kőből faragott címer barokk stílusjegyeket visel.

Román kőszobor. A templom előcsarnokát alkotó, a préposti palota alatti bejárati előtér déli falába falazott kődombormű angyalszárnyas férfit ábrázol bokáig érő, bő redőzetű ruhában. Mindkét kezét maga előtt tartja, bal kezének tenyerét kifelé fordítja, jobb kezében pedig tekereset tart. Feje mögött dicsfény jellegű korong. A kőlap csonkán maradt hátlapján annyi kivehető, hogy az alak egy román fülkében áll. Valószínű, hogy ez a töredékes plasztika egy rornán friznek a megrnaradt része, nem központi alak, hanern egyik mellékfigura esetleg Krisztus, vagy Szűz Mária kíséretében. A kezében levő irattekerccsel talán a Jelenések könyve egyik angyalalakját személyesíti meg. Pontos meghatározása további kutatást igényel.

Pieta-szobor. Az előcsarnokban, a két bejárati ajtó között levő szobor barokkos lendületű szép alkotás.

Templomunk 25 regiszteres, romantikus stílusban épült orgonáját 2003-ban újították fel.