A csornai KÉSZ szervezet Alexandriai Szent Katalin ünnepén, a Csornai Premontrei Prépostság dísztermében vendégül látta Tóth Sándor József Attila díjas író, költő, műfordító, újságírót, a PPKE-VITF karának tanszékvezető tanárát, aki Dsida Jenő költészetének spiritualitásáról szóló előadásával lebilincselte  a nagy számban megjelent hallgatóságot. Az estet Gecsényi András előadóművész kifejező interpretációjában elhangzó versek tették színesebbé, s közreműködött a csornai Bárdos Kórus is, ifj. Horváth József karnagy úr vezényletével.

Az Apátság, mint ahogy azt már évek óta teszi, Krisztus Király vasárnapjával kezdődően , az azt követő adventi hétvégéken idén is vendégül látja a Szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium kilencedik osztályos tanulóit. A hétvége programja adventi lelkigyakorlat, közös imádság és a szentmise közös ünneplése azokkal a kanonokokkal, akik a gimnázium fenntartóiként ugyan ismertek a diákság körében, de mint fenntartók nagyon távoli, és nehezen értelmezhető valóságot képviselnek. A hétvégék célja az, hogy e kifejezetten igazgatási szakkifejezést élményekkel töltsük meg, s nem utolsó sorban élő emberekhez, arcokhoz kössük.

Idén a Csornai Premontrei Kanonokrend legidősebb élő tagja, a kiváló egyháztörténész,a 84. életévében járó, de még mindig aktív levéltáros - könyvtáros - rendtörténész, dr. Kovács Imre Endre vehette át egyháztörténészi munkássága elismeréseként a Fraknói Vilmos - díjat.

Fraknói Vilmos-díjat azoknak adományozzák, akik munkássága kiemelkedő a teológia, filozófia vagy az egyháztörténelem területén, illetve akik tevékenységükkel előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését. A díjat évente adják át, november 20-án, Fraknói Vilmos halálának évfordulóján. Minden évben 2 fő magyar állampolgár és egy fő magyar nemzetiségű, nem magyar állampolgár részére adományozható. A díjazottak megkapják Király Vilmos szobrászművész bronzból készült egyoldalas emlékérmét is. A díjat a nemzeti kulturális örökség minisztere 2000-ben alapította.

Rendalapítónk halálának 875. évfordulója alkalmából meghirdetett jubileumi év keretében a Csornai Szent Mihály Premontrei Prépostság egész évet felölelő programjai sorában 2009. október 11-én Magdeburg Város Egyetemi Kórusa adott ünnepi hangversenyt a Prépostság templomában, majd a hangversenyt követő szentmisét is széppé tették énekükkel. A mintegy hetven tagú kórus műsorán a XVII. századtól napjainkig élt és alkotott protestáns és katolikus szerzők vegyes kari műveiből hangzott el egy egyórás összeállítás Eger karnagy - zeneigazgató válogatásában. A kórus még egy hétig tartózkodott hazánkban, számos fellépéssel örvendeztetve meg az egyházzene iránt érdeklődőket.

Szent életű tanárainak hatására lépett be dr. Kovács Imre Endre atya a premontrei rendbe. Hatvan éve mondta újmiséjét, azóta több mint 27 ezerszer mutatta be a legszentebb áldozatot.

Gyémántmiséjét mondta a közelmúltban dr. Kovács Imre Endre. Endre atya a premontrei apátság könyvtárosa, levéltárosa, évszázados falak, középkori okiratok között éli mindennapjait. Kora ellenére is aktív, Maglócán ma is ellátja a lelkipásztori feladatokat.

Kovács Imre Endre 1926-ban született Nemesgulácson, gyermekéveit Gyenesdiáson töltötte. Keszthelyen, a premontreiek gimnáziumában tanult tovább. A gimnáziumi évek alatt döntötte el: a rend tagja szeretne lenni. Az 1944-es érettségi után került Csornára, az apátságba. 1949-ben pappá szentelték. 1950-ben feloszlatták a premontrei rendet is, ő pedig egyházmegyei szolgálatba került.

1970-ben a budapesti Központi Hittudományi Akadémián teológiai doktorátust szerzett. Hosszabb ideig Kecskeméten szolgált. Közben Csornára is visszajártak a premontreiek, és szomorúan látták rendházuk hanyatlását.

1989-ben indult újra a rend, Endre atya az 1990-es évek elején tért vissza fiatalsága színhelyére. A prépostság alperjele lett és novíciusmesterként az ő feladata volt a Csornára belépő fiatalok tanítása, nevelése és a szerzeteséletbe való bevezetése. Közben átvette a visszakapott levéltár és könyvtár vezetését is. Igazi kincseket bíztak rá társai, hiszen az apátságban számos ritkaság található. A gyémántmisés lelkipásztor idén töltötte be a 83. évét. Kora ellenére is aktív. Rendezi a levéltár iratait és lelkipásztori teendőket lát el Maglócán. Áldozatos munkáját idén a csornai önkormányzat képviselő-testülete a ˝Csorna városért˝ emlékérem kitüntetéssel ismerte el.

Augusztus 18-án a Csornai Premontrei Apátság káptalana Thomas Handgrätinger generális apát jelenlétében megválasztotta Horváth Lóránt Ödön nyugalomba vonuló apát utódát.

A közösség új elöljárója az eddigi perjel, Fazakas Zoltán Márton lett, aki kormányzó perjelként hat éven keresztül irányítja majd az apátságot.

A leköszönő apát közel húsz éven át vezette a csornai premontreieket. Horváth Lóránt Ödön nevéhez fűződik többek között a rend csornai épületének külső-belső felújítása, a szombathelyi Szent Norbert Gimnázium újraindítása, valamint a szombathelyi és a keszthelyi rendház renoválása.

Az új kormányzó perjel Erdélyből, a Székelyudvarhely melletti Lövétéről származik. 1999-ben öltötte magára a rend habitusát. Pannonhalmi és budapesti tanulmányok után 2004-ben szentelték pappá, és 2008-tól volt a közösség perjele. Jelmondata Szent Mártontól való: „Nem vonakodom a munkától˝. A kormányzó perjelt egyházkormányzati szempontból mindazok a jogok megilletik, melyek az apátot is. Fazakas Márton prelátusa, azaz elöljárója az apátságnak.

Acsalagon a helyi Római Katolikus Templomban nagy ünnep volt, hiszen 23 évvel ezelőtt volt utoljára bérmálás a templomban. Az előzményekhez tartozik, hogy ez idáig nem volt saját plébánosa Acsalagnak, ezért Bősárkányban voltak az ilyen ünnepségek. A vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődő szentmisén , Dr. Horváth Ödön apát, csornai prépost – prelátus, bérmáltatott. A bevonulás után, a helyi Egyházi Elöljáró köszöntötte az apát urat. A szentmisét Fazakas Márton Zoltán segéd – lelkésszel celebrálta Dr. Horváth Ödön. A kicsi rábaközi településen egy lány és három fiú vette fel a bérmálás szentségét. Felkészítőjük, Szár Gyula Gergely volt. A bérmálandó gyermekek számára, az apát úr felvázolt egy jövőképet, egy keresztény életutat, amelyet elmondása szerint, minden keresztény élete során véghez visz. Hangsúlyozta , hogy az elsőáldozást követően, ismét elérkeztek életük egyik fontos állomásához, amely a keresztény hit erején felül, igazi erkölcsi értéket képvisel. A jövő mindenki számára fontos, azonban minden egyes embernek, aki ezen a világon él, meg kell tudni találni a mindennapi életben azt a szépet, amiért tud lelkesedni. A bérmálás egyesülés a Szentlélekkel: a keresztény nagykorúság szentsége. A bérmálás megerősít abban, ami a keresztségben elkezdődött. A bérmálásban a megkeresztelt maga vállalja azt, amit a keresztségben szülei vállaltak helyette: a krisztusi életet és küldetést. Válaszul a Szentlélek új módon tölti el őt és megerősíti, hogy képes legyen a nagykorú keresztény életre.

1 | 2