December 17-én, délután öt órától a csornai Garabonciás Együttes adott karácsonyi koncertet az Apátság templomában. Reményeink szerint, ám meglepő módon az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a premontrei templomot. A koncertet feszült figyelemmel kísérő hallgatóság aprogram felétől vastapssal jutalmazta a fellépő zenészeket, s tetszésük kifejezéseképp döngő tapssal követelték vissza a zenészeket a koncert záró dala után. A zenészek, Boross Tamás, Szabó Rita, Kemenesi Ágoston és Németh Diána nem csak határtalan muzikalitásukról, hanem nagy szívükről is tanúságot tettek a premontrei templomban megrendezett karácsonyi koncertjük alkalmával. Sokak nevében mondhatjukl: köszönet érte!

A Csornai Többcélú Kistérségi Társulás valamint a Csornai Művelődési központ szervezésében, a nagy sikerű győri és soproni nyugdíjas egyetemek tapasztalatai alapján november 18-án Csornán is megkezdte működését a kifejezetten nyugdíjasok számára ismeretterjesztő és szórakoztató, hasznos időtöltést biztosító csornai Nyugdíjas Akadémia. A hat előadásból álló sorozat szemeszternyitó előadását Heiter Róbert Gottried OPraem prelátusi titkár tartotta "Tradíció és globalizáció - a fenntartható ember a XXI. században. Az előadó négy alappillérre támaszkodva - Megőrzés - Átadás - Tisztelet - Mérték - építette fel előadását, melyet a több mint 150 megjelent nyugdíjas töretlen figyelme kísért.

20 éve alakult újjá a csornai 63. sz. Bessenyei György Cserkészcsapat. A csapat 2011.szeptember 24-én nagyszabású ünnepségsorozattal emlékezett meg a jubileumról.

Cserkészeink,szüleik és támogatóink a templom bejáratánál jótékonysági vásárt szerveztek. A multimédiás ünnepi csapatgyűlést az Apátsági templomban tartották, melyben köszöntőt mondott Dr. Turi György Csorna város polgármestere. A csapattörténetet képekben nézhették meg a részvevő cserkészek és vendégeik, a Bertalan testvér által készített film segítségével. A csapat parancsnoka különköszöntötte az újjáalakulás utáni első cserkészeket és oklevelet adott át Dr. Horváth Lóránt Ödön apát, Hajszán Jánosné és Nyári Tibor öregcserkész részére. A csapat Acsalagi Raja előadta, az általuk erre az alkalomra írt jubileumi dalt. Ez után a cserkészanyukák lángos osztottak a rendház belsőudvarában, majd a Metamorfózis Együttes koncertje következett. Nagy sikert aratott a templomban szervezett jótékonysági koncert is, amelyet Kulcsár Béla harmonikaművész a Jeruzsálemi Szent Lázát Katonai és Kórházi Lovagrend tagja – aki szintén cserkész – adott,gitáron pedig Nagy Anikó, a győri Barangoló együttes vezetője közreműködött. A cserkészcsapatért szentmisét mutatott be Prof. Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm premontrei atya, cserkésztiszt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, a szentmisén az idősebb atyák és a csapatparancsnoka is koncelebrált. Az ezt követő fogadalomtételi ünnepségen Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő, a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium cserkészcsapatának egykori tagja mondott beszédet. A cserkészszülők által készített vacsora után végezetül a népes vendégsereg tábortűzön vehetett részt, amit Bertalan testvér vezetett a rendház udvarán.

Harmadrendi beöltözés és fogadalomtétel a csornai premontreieknél

Öt premontrei harmadreni tett fogadalmat és egy beöltözés is volt 2011. augusztus  15-én Csornán a Premontrei Nagyboldogasszony Templomban. Az apátsági templom búcsúnapján, régi hagyományt tett élővé az a hat tagjelölt, akik kérvényezték Fazakas Zoltán Márton kormányzó perjelnél, hogy a civilek közül a legközelebbi módon vegyenek részt a rend életében. A három nő és két férfi, mielőtt magára ölthette volna az albát és a skapulárét Szár Gyula Gergely atya lelki vezetése és egy 1945-ös harmadrendre vonatkozó regulagyűjtemény – amelyet Szuromi Szabolcs Anzelm premontrei egyházjogprofesszor alakított át a 21. századi viszonyokhoz – mentén ismerkedtek a zsolozsmázással és egyéb más csak a szerzetesatyákra és testvérekre jellemző szakrális cselekményekkel. A tartalommal megtölteni kívánt harmadrendiség története egészen a rendalapító Szent Norbertig nyúlik vissza. Az Oltáriszentség apostola, a férfi és a női rend mellett és mögött engedélyezte a világi harmadrendi tagságot a rend élete iránt érdeklődők számára, akik aktívan és kontemplatív módon ebben a közösségi formában élhetik meg hitüket. Az előző év augusztusában beöltözött öt, és a most beöltözött tagjelölt jellemzően fiatal és középkorú emberek (a korábbi tagok között nyugdíjas házaspár és papok is vannak). Napjainkban elsőre meglepőnek tetszik, hogy e világiak miért köteleződnek el a Római Katolikus Egyház fele egyre szorosabban? Válaszuk egybehangzóan: az örökmozgó, mindig változó, egyszerhasználatos, csereszabatos világ mellett és helyett visszanyerni az örök, mozdulatlan, harmóniát az Oltáriszentségben.

Balázs Csaba

A 63. sz. Bessenyei Cserkészcsapat  egész éves munkája megkoronázásaként, minden évben megrendezi nyári nagytáborát. Az Apátság cserkészeinek útja az idei évben Erdélybe vezetett. A tábor 2011. július 14-23-ig tart, szállásuk Gyergyóalfalu mellett Borzonton van, ahonnan 100 km-es körzetben, kirándulások során ismerkednek meg Erdély híres és nevezetes helyeivel. A 40 táborozó jól érzi magát, és ezúton is köszönetet mond mindazoknak, akik munkájukkal, illetve támogatásukkal lehetővé tették idei táborukat.

Részletesebb beszámolókat és képeket talál a Csapat honlapján: http://cs63.uw.hu

2011. július 4-től 7-éig egyházi táborban vett részt 8 általános iskolás gyermek Türjéről. A tábort a tavalyi sikerre való tekintettel Gógánfa-Dabronc egyházközségek szervezték, melyhez csatlakozott a Türjei 8 gyermek és a helyi plébános Száraz Kristian Dávid OPraem atya.

Július 4-én reggel a három településen készülődött az útra a 24 gyermek és 5 felnőtt kísérőjük. A végső úti cél, vagyis a táborhely, Maczkó Gyula Somogy megyei Kerületi esperes Csurgói plébániáján várta a táborozó kisdiákokat. A táborozásra három Falugondnoki autó szállította a társaságot. Az első napon Keszthelyt vette célba a csapat, ahol a Babamúzeum, a Panoptikum, a Csigaparlament és a Vidor Játékmúzeum megtekintése előtt, a Festetics kastély parkjában ismerkedésre és csapatépítésre került sor, mivel a három település gyermekei nem ismerték egymást. Itt került sor az első napi őrangyalos játék sorsolására is, mely minden nap ismétlődött. /A játék lényege: mindenki húz a csapatból egy nevet, amelyet nem árul el senkinek, és a húzott személyt egész nap próbálja segíteni, támogatni a napi terhekben. Este értékelésre kerül sor, ahol mindenki megpróbálja a napi cselekedetek alapján kitalálni, hogy ki lehetett az ő őrangyala./ Ezen kívül a tábor gerincét képezte a csapatmunka, éppen ezért négy 6 fős csapatot alakítottak a szervezők a három településről. Folyamatosan voltak pontért végzendő feladatok, mely összekovácsolta a csapatokat és barátságok szövődtek a gyermekek között. Eredményhirdetésre és ajándékosztásra csütörtökön került sor, közvetlenül a hazautazás előtt. A feladatok között voltak: Bibliai feladatsorok, ügyességi játékok, terítési verseny,stb.

A Keszthelyi múzeumok látogatása után várta a csapatot egy közös lubickolás Nagykanizsán, a városi strandon. Ezután a tábor elfoglalása következett, ami után diákmisét tartott Dávid atya és Maczkó atya. Az este vacsorával, játékkal, ismerkedéssel telt.

Kedden délelőtt megtekintettük a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium Öregkönyvtárát és magát az iskolát. Jártunk a 2000-ben átadott új református templomban. Délután Gyékényesre kirándultunk, ahol 2 órás hajóút várt ránk a bányatavon egy bányakotró hajóval, melyet a csapatnak Maczkó Atya szervezett le. Innen hazatérve Ágneslakra látogattunk egy arborétumba, ahol láttunk fekete gólyákat, fehér gémet és sok ritka örökzöldet. Az estét ismét diákmise zárta és sok játék.

Szerdán korán kelt a csapat, mivel vonattal kellett elérni az úticélt, Őrtilost. Itt töltöttük az egész napot. Szakvezető segítségével megismerkedtünk a Mura- Dráva összefolyásának torkolatával és felfedeztük, hogy a túlpart már déli „szomszédunk”, Horvátország területén van. Ismerkedtünk az itt őshonos állat és növényvilággal. Egy kiadós ebéd után újra a vidéket járva eljutottunk a Szentmihályhegyi templomhoz, melytől csodálatos kilátás nyílt a Murára és a horvát hegyekre.  Innen fáradtan visszatérve Csurgóra, újra birtokba vettük a plébániát. Kis pihenő után következtek a Bibliai ismereteket követelő feladatsorok. 18 órakor kezdődő búcsúmisénken Dávid atya köszönetét fejezte ki a helyi közösségnek  a lehetőségért, hogy Csurgón táborozhattunk. Este a tábortűz mellett megbeszéltük a velünk történteket, majd táncverseny következett természetesen csapatjáték formájában.

A csütörtök reggel pakolással, takarítással telt, mivel 10 órára érkeztek értünk a buszok, melyek a bepakolás után Kaszóba szállítottak minket. Ott részt vettünk egy túrán, majd következett a vendéglátóink által felajánlott és elkészített ebéd. Ezért és az egésznapi programért köszönet Szenta polgármesterének, Sashalmi Miklósnak, aki idegenvezetőnk is volt egyben. Délután erdei kisvasútra ültünk és elvonatoztunk a Baláta tóig, mely egy védetté nyilvánított ősláp. A színes idegenvezetői magyarázat után visszasétáltunk az erdőn keresztül Kaszóba. Ezután már csak a 4 nap összegzése, az eredményhirdetés és végül az elköszönés várt ránk, mivel buszaink innen a végcélokig már meg sem álltak. Estefele adtuk át a 24 gyermeket szüleiknek, akik fáradtan, álmosan, de sok élménnyel, tapasztalattal és nem utolsó sorban új ismeretségekkel tértek haza.

Úgy gondolom és a többi szervező nevében is állítom, hogy tartalmas, kimerítő négy napon vagyunk túl, mely mindenki számára tartogatott örömet, tanulságot, kikapcsolódást, és napi találkozási lehetőséget Istennel. Jövő nyáron találkozunk ismét egy újabb helyen ha mindenki szeretné.

Köszönet: Maczkó Gyula Esperes Úrnak; A csurgói egyházközségnek; Sashalmi Miklós Szenta polgármesterének; Csordás József Gyékényes polgármesterének; A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársainak; Gógánfa, Dabronc, Zalaerdőd polgármestereinek a rendelkezésre bocsátott buszokért

Július másodikán, Sarlós Boldogasszony ünnepén nagy fába vágta a fejszéjét a Csornai Premontrei Kanonokrend türjei Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániája és a csornai KÉSZ szervezete. Főtisztelendő Száraz Kristian Dávid OPraem plábános atya és fr. Heiter Róbert Gottfried OPraem testvér szervezésében és vezetésével mintegy 145 türjei, mihályfai, szalapai, gógánfai, dabronci, rábapordányi, farádi és csornai hívő indult el a Kisalföld Volán és a Zala Volán 3 autóbuszát igénybe véve, hogy imádságos szeretetét és nyílt szívét elhozza Mariazellbe, a Nagy Lajos királyunk által építtetett, később jelentősen kibővített és átalakíttatott ősi magyar zarándokhelyre a Magyarok Nagyasszonya, a Szlávok Pátrónája, Ausztria Nagyasszonya, a Boldogságos Szűz Mária lábaihoz. Türjéről két autóbusz indult Dávid atya és Gottfried testvér részvételével, Csornáról egy busz szállította a KÉSZ helyi szervezetének tagjait. A három autóbusz reggel nyolc órakor, szinte óramű pontossággal találkozott Kőszegen, a vár parkolójában, ahonnan Gottfried testvér vezetésével indult meg a 145 főt számláló zarándok sereg, hogy megismerkedjék Kőszeg történetével, történelmi belvárosának értékeivel. Megtekintettük a város kútját, a Máriaoszlop talapzatát - ennyit hagytak ugyanis a restaurátorok egyenlőre a helyén - a Szent Imre és Jakab templomokat, a Fő tér kereskedőházait és azok érdekességeit, a Jézus Szíve plébániatemplom hatalmas neogót tömbjét, s a várat. Kőszegről a három busz együtt haladt tovább, a következő úti cél, Maria Schutz felé. A kegyhelyen Gottfried ismertette a bazilika és a Passionista Rend történetét és érdekességeit, az oltár mögött áthaladva - imádkozva mindenki megérinthette az oltár kövét, s vehetett a csodatévő forrás vizéből, mely az oltárból fakad. Gottfried minden megállónál buszt váltott, így minden autóbuszon volt menet közben elmélkedés és rózsafüzér. Maria Zell előtt hatalmas eső köszöntött ránk, de  a kegyhelyre felérve az időjárás kegyesebbnek bizonyult, bár a nap nem sütött ki, de kellemes, nem túl meleg, többnyire esőmentes időnk volt. A bazilikában már vártak minket, s egy órakor kezdetét vehette a mintegy kétszáz magyar hívő jelenlétében a kegyoltárnál bemutatott szentmise, melynek főcelebránsa Bognár István atya volt, ki Dávid atyánkkal közösen mutatta be a szent áldozatot. A mise szónoka Gottfried testvér volt, s egyben ő szólaltathatta meg a bazilika hatalmas, Ferenc József császár és apostoli királyunk által 1912-ben adományozott orgonáját. A mise után Gottfried a bazilika előtti téren ismertette a kegyhely történetét, felhívta a figyelmet a beltér látnivalóira, majd közösen csendben végigsétálva a templomon igyekeztünk felismerni a hallottakat. Meglátogattuk a csontkamrát és a gyertyás grottát, majd lesétáltunk a szent forrásig. A kápolnát sajnos nem láthattuk a felújítási munkák miatt, s a szembajokra gyógyírt kínáló vizet sem próbálhattuk, ám keresztutat imádkoztunk a Kálvária hegyen, melyet Dávid atya és Gottfried testvér közösen vezettek, s egy türjei, pordányi és csornai kántorokból spontán alakult különítmény éneke kísért. A keresztutat szabad program követte, majd a zarándokok este hét óra tájban indulhattak vissza Magyarországra, élményekben gazdagon, lelkiekben feltöltődve, az otthon szürkeségéből kiszakadva, kissé másképp szemlélve már a világot.

A városi Művelődési Ház és Könyvtár, valamint az Apátság közös rendezvénysorozatában, a Múltunk Jövőnk Értékeink című kilenc részes ciklusban, annak negyedik előadásaként került megrendezésre az Elme ragyogása - Tudósok és tanárok a Premontrei Rendben címmel Heiter Róbert Gottfried OPraem prelátusi titkár előadása a Városi Könyvtár olvasótermében. Az előadás a Rend tanító tevékenységét, egykori gimnáziumait illetve kiemelkedő egyéniségeinek életútját, tudományos tevékenységét taglalta. Szó esett dr. Kunc Adolf csornai prépost még szombathelyi igazgatóként a fizika-matematika-történelem terén elért eredményeiről és kísérletező kedvéről, dr. Pákay (Pauer) Arnold tanár egyéniségéről és az általa igazgatott csornai gimnáziumról, illetve dr. Lipp Vilmos történész – régész, keszthelyi igazgató alakjáról. Természetesen nem maradhatott ki a közelmúlt kedves, még sokak emlékezetében élő tudós természetrajz-földrajz szakos alakja, a maglócai plébános okos kedvessége, dr. Kövér Fidél, az V. század vezérleletének megtalálója és megmentője, kinek a csornai diadém néven híressé vált ékszert köszönhetjük, Lakner Ambró, s a gödöllőiek nemzetkőzi hírnévre szert tevő tudós oklevéltannal és érem valamint pecséttannal foglalkozó nagy egyénisége, Dr. Kumorowitz Bernát sem.

A Csornai Muzeális Kiállítóhely emeleti dísztermében, a Premontrei Apátság egykori könyvtártermében nagyszámú érdeklődő hallgatta meg a Városi Könyvtár munkatársa, Kovács Tamás által moderált kerekasztal-beszélgetést, melyben partnere Heiter Róbert Gottfried OPraem prelátusi tikár, témájuk pedig a szerzetesség és a könyvészet, oklevéltan kapcsolata volt. A beszélgetés során a titkár bemutatta a Csornai Konvent hiteles helyi tevékenységét, beszélt a középkori oklevéltípusokról, vázlatosan ismertette az apátsági könyvtár sorsát és a levéltár helyzetét. Bemutatásra került Drinóczy György kanonok több kéziratos műve, de az érdeklődők megtekinthették Ferenc József császár aláírását, avagy Kunc Adolf csornai prépost császári kinevező diplomáját.

A múltunk – Jövőnk – Értékeink c. kilenc részes előadás-sorozat második részében, az előadó Heiter Róbert Gottfried OPraem, prelátusi titkár Boldvai Márton Bertalan OPraem testvér diáinak segítségül-hívásával arra a kérdésre kereste a választ, hogy ki is az a szerzetes, mi a szerzetesség, azon belül hogyan értékeljük a kanonokrendeket. Hogyan válik valaki szerzetessé, mik a képzés egyes állomásai, s milyen szűrökön halad át az, aki a Rend kötelékében örök fogadalmat kíván tenni.

A kilenc részesre tervezett előadás-sorozat bevezető része a Városi Könyvtár olvasótermében vette kezdetét. Az igazgatónő megnyitó beszéde után Fazakas Zoltán Márton csornai prelátus mondott köszöntőt, majd kísérte át a több mint 120 fős érdeklődő tömeget az Apátság épületébe. Az Apátságban Heiter Róbert Gottfried OPraem prelátusi titkár köszöntötte az érkezőket, majd ismertette a Rend és az Apátság történetét. S vezette körbe a vendégeket az épületben. Az egykori könyvtárteremben a Kerényi György Művészeti Iskola ifjú zenészei és tanárai adtak rövid, ám annál szebb koncertet. A rendezvény kötetlen hangvételű beszélgetéssel a Premontrei Kávézóban zárult, némi bor és pogácsa kíséretében.